Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy burgonya…tudod krumpli…kartofeln…potato…mindegy. De ez nem akármilyen krumpli volt. Egy élő krumpli…érted…beszélt, evett, ivott(elég rendesen, főleg alkoholban gazdag italokat)meg minden. Még bukfencezni is tudott. És úgy hívták hogy krump-lee.És eccer ez a krumplee barátunk sokat ivott és hazafelé menet eltévedt egy erdőben…nem is akármilyen erdőben. Olyan erdőben ahol nem volt fa. Ez egy fátlan erdő!! -jelentette ki lee megdöbbenve és futásba kezdett. Nagyon sietett nehogy valaki kiugrik egy fa mögül és megeszi, ugyanis egy ijen sík terepen könnyen megeshet. Lee barátunk nagyon parázott, ugyanis nem tudta merre menjen mert mindent eltakart a sok levegő. -jaj nekem -mondta lee és futott és futott és futott…….aztán elfáradt…úgyhogy nem futott tovább. Aztán odaért egy kis patakhoz amiben nem volt víz…csak pára meg vízgőz…ugyanis a vizet elhasználta az erdőben található sok(k) fa…azért nőttek ilyen nagyra és szépre. Miután lee eleget ivott elindult tovább. Egy kis idő múlva észrevett egy sánta vakot és gondolta megkérdi hogy juthat ki a fátlan erdőből-ami nem mező volt hanem erdő…nem ugyan az- De éppen a sánta vakember felé tartott amikor a fickó meglátta hogy jön és gyorsan elfutott mert megijedt…nem szokott hozzá hogy sétáló krumplikat lát az erdőben…de lehet hogy ahhoz nem volt hozzászokva hogy lát…de nem látott…csak észrevette a krumplit. Így a kruplee tovább ment és találkozott egy kukoricával aki fent ült egy fa tetején…és megkérdezte a kukoricát( akit mellesleg Jancsinak hívtak) hogy nem seg(g)ítene-e neki?!. De Jancsi k*baszott nagy segg volt és ezért nem seg(g)itett neki. Egyszer csak ott termett egy óriás bab aminek semmi köze a meséhez, de azé ott termett…az egyik fa mögül ugrott elő, szinte a semmiből-de téleg a semmiből ugrott elő-. És ez a medve fogta és elővette (a péniszén kívül) a ultra mega hyper kacat tutiszuper teleportáló gyűrűjét és hazateleportálta a krumplit, aki azóta is boldogan él és virul